A húsvéti ajándékkosár titka régen és most
Rendeljen húsvéti ajándékkosarat - és ünnepeljék a tavaszt, az újjászületést és a leendő bőséget!
Mint tudjuk, ezen a napon Jézus Krisztus feltámadását és vele az emberiség megváltását ünnepli a nyugati félteke. Kérdés persze, hogyan lett ebből húsvéti locsolkodás és hogyan alakultak ki a különféle húsvéti szokások. Ennek jártunk most utána és húsvéti ajándék ötletekkel is szolgálunk a cikkünk alján.
A húsvét eredete nem egy egyszerű történet, így maga a húsvét is az egyik legbonyolultabb ünnepünk, köszönhetően annak, hogy három különböző dolgot is egyesít magában. Van egy népi vonulata, de hívhatjuk természetinek is, miszerint a húsvét egybeesik a tavaszi napéjegyenlőséggel, vagyis a kezdet és az újjászületés szimbóluma. Ennek pedig megvannak a maga népi misztériumai, ünnepi formulái, amiről majd később lesz szó.
Mindenesetre a húsvét azért mozgó ünnep, mert a Nap mozgása mellett a Hold mozgását is követi. Az ősidőktől fogva ünneplik a természeti népek a tavaszt, azaz a világ és a természet újjászületését, így eredetét tekintve ez a legrégebbi ebből a hármasságból. A két nagy vallás misztériuma csak később rakódott rá az ünnepre és vette el annak elsőbbségét.
A húsvétot a legtöbben keresztény ünnepként tartják számon, de ez ebben a formában nem igaz. Csak 325-ben, a niceai zsinaton kanonizálták a kereszténység legnagyobb ünnepeként, korábban zsidó ünnep volt, aminek a mai napig az a neve, hogy pészah. A zsidók, népük történetének egyik legfontosabb állomását ünneplik ezen a napon, ami nem más, mint az Egyiptomból való kivonulás.
„Én vagyok az Örökkévaló, kivezetlek benneteket Egyiptom rabmunkái alól, megmentelek benneteket az ő szolgálatukból, megváltalak benneteket kinyújtott karral és nagy ítéletekkel.” (Mózes II. 6., 6-8.) – olvasható a Bibliában. A pészah szó egyébként azt jelenti, hogy elmenni, elvonulni. Négyszáz év szolgasága ér véget ekkor, amelyet az egyiptomi 10 csapás előzött meg közvetlenül.
Ezt a históriát a legtöbben ismerik, és bizony nem egy vidám történetről beszélünk. Az utolsó csapás ugyanis az, hogy az Úr angyala minden elsőszülöttet megöl Egyiptomban, a zsidók azonban bárányvérrel kenik be az ajtókat, így az angyal felismeri a kiválasztottakat és őket nem bántja. Ezért is lett a bárány a húsvét egyik legfontosabb jelképe. Röviden ez a zsidó húsvét.
A keresztény húsvétot talán nem is kell bemutatni, hiszen a legtöbben ezt a változatát ismerik az ünnepnek, amely Jézus feltámadását dicsőíti. Kezdete a Virágvasárnap, ami Jézus Jeruzsálembe való bevonulását jelöli, ezt követi a Nagycsütörtök, amikor az utolsó vacsorára emlékezünk. Nagypénteken a harangok elhallgatnak, és sötétségbe borul a világ, mert ekkor feszítik keresztre Jézust. Nagyszombat, a tényleges húsvét előtti utolsó nap, amikor Jézus holtan fekszik a sírjában. És végre eljön a húsvét vasárnap, azaz Jézus feltámadásának az ünnepe. Ezek a kereszténység ünnepnapjai, a hétfő már nem, a locsolkodás és a tojásfestés népi ünnep, és bár sokan nem tudják, a valláshoz nincsen semmi köze.
A húsvéti tojásfestés és a lányok locsolása sok helyütt még ma is nagy népszerűségnek örvend, de egészében elmondható, hogy lassan ezek is kezdenek kimenni a divatból, főleg a nagyobb városokra igaz ez. Ami nem feltétlenül jó dolog, hiszen a húsvéti szokások utolsó relikviáiról beszélünk, melyek az utolsó harminc évben kezdtek kikopni. A mai 50-es, 40-es generáció talán még eljár locsolkodni és a lányok is várják a legényeket, de régebbi húsvéti szokásokra sajnos már ők sem emlékeznek, pedig még az ő szüleik is tartották őket.
Ilyen volt például a locsolkodás és a tojásfestés mellett a tűz-, étel-, és víz megszentelése, ami a természet újjászületésének jegyében született meg. A zöld ág ajándékozása szintén a húsvét része volt, ami a tavaszköszöntés mellett egy szép udvarlási gesztus is volt, feltéve, ha színes szalaggal díszítették azt a bizonyos ágat. A jó hír az volt, ha ezt az ágat el is fogadta az áhított hölgy, mert ez azt jelentette, hogy elfogadja a legény közeledését is. Ha még régebbi időkbe megyünk vissza, akkor a passiójátékokat is ki kell emelni, melyek húsvéti énekekkel párosultak. Ilyenkor Krisztus szenvedéstörténetét elevenítették fel a „színházi” előadások, de szintén inkább faluhelyen voltak ezek jellemzőek.
A húsvéti locsolás eredete szintén népi hagyomány. Ahogy már említettük, semmi köze Jézus keresztre feszítéséhez, sem a zsidók Egyiptomból való kivonulásához. A tavasz és az újjászületés része, ha belegondolunk a szimbolikájába, akkor ez hamar világossá is válik. A tojás a termékenység jelképe, amit a nő ad a férfinak. És mi után is kapja a legény ezt a szép szimbólumot? Hát a locsolás után. Nos, mindenkinek a fantáziájára bízzuk, hogy az a bizonyos spriccelő víz vajon mire is utalhat.
A meglehetősen nyers szimbolikából azonban már a kora középkorra komoly művészeti ág fejlődött ki, ez pedig a tojásfestés. Mára sajnálatos módon ez is eltűnt, de korábban valóban művészi alkotásokként lehetett elkönyvelni egy-egy szépen megalkotott tojást.
A húsvéti szimbólumok közül a legérdekesebb talán a nyúl. Germán eredetű jelkép, amit többen a németekhez kötnek, hozzánk pedig meglehetősen későn, csak a 19. században érkezett meg. Eredete meglehetősen összetett és homályos. Egyes vélemények szerint a húsvéti Hold egy nyúl képére emlékeztetett hajdanán, mások szerint a termékenysége miatt nőtte ki magát ez a kedves állat a húsvéti szimbólummá. Sokan pedig egy Ostra nevű istennőt emlegetnek, aki a tavaszi napéjegyenlőség napján felébresztett egy megfagyott kismadarat, de az valami homályos okból kifolyólag nyusziként éledt újjá. Egyszóval elég sok magyarázata van ennek a húsvéti jelképnek.
A másik legfontosabb húsvéti jelkép a tojás, amely szerencsére jóval kevesebb magyarázatra szorul, mint a nyuszi. Az élet újjászületésének, a termékenységnek a legősibb jelképe, ráadásul bármilyen kicsi is, az egész világegyetemet szimbolizálja. A tojásfestésnek könyvtárnyi szakirodalma van, pontosabban magának a tojásfestés szimbolikájának, amit ma már sajnos szinte senki nem ismer. A magyar tojásfestés ráadásul világhírű, mivel a leggyakoribb kettő és négy mezős tojások mellett nálunk 16 mezőre osztott tojásfestést is gyakoroltak. Ezt egyébként rámázásnak hívják. A hímes tojás pedig valójában azt jelenti, hogy díszített. A leggyakoribb motívumaink pedig a tulipán, a fenyőág, a rózsa és az alma.
Ma már kevésbé kötik a húsvéti jelképekhez, pedig a bárány valójában ez a legősibb húsvéti szimbólum. A zsidók Egyiptomból való kivonulásától eredeztethető, amikor a választott nép tagjai bárányvérrel kenték be az ajtófélfákat, hogy az úr angyala elkerülje az ő házaikat. Később a kereszténységben a szimbólum már Jézusra utal, aki mint tudjuk az Isten báránya, és meghalt a világ bűneiért.
A húsvét kapcsán számos vers és mondóka is megszületett az idők folyamán, hiszen mit is érne egy locsolás, vagy tavaszköszöntő valamiféle mondóka nélkül. Hagyományosan a vers elmondása és a locsolás után kapja a legény az ajándékot, vagy újabb szokásként pénzt a kisebbek. Sajnos mára a legtöbb locsolóvers a „műdalokkal” lett egyenértékű, gyakran pajzán és erotikus tartalommal megfűszerezve. Régebben azért komolyabb, szebb költemények is elhagyták a legények ajkát, melyet bizony memorizálni is kellett. Ha régi locsolóversekre vagy kíváncsi, itt találsz párat.
Szerencsére rohanó világunkban, a globalizáció és a technológiai forradalom ellenpontjaként a hagyományőrzés is jelen van. Ennek jegyében minden húsvétkor remek hagyományőrző húsvéti programokat tartanak szerte az országban. Budapest is számos húsvéti programot kínál kezdve a bárányfesztiváltól a zenés, táncos mulatságokig, de az igazi hagyományőrző programok vidékre csábítják az embereket. Szentendrétől kezdve, Esztergomon át, Tihanyig mindenhol zajlanak ilyenkor a mulatságok. A rengeteg lehetőség közül csak egyet emelnénk ki, ez pedig a Hollókői Húsvéti Fesztivál. Ha szereti a hagyományőrző, népi programokat, akkor mindenképpen látogasson el a három napos fesztiválra, ahol megtanulhatja az igazi tojásfestés művészetét, ellesheti a húsvéti finomságok készítésének titkát, részt vehet egy igazi falusi locsolkodáson és még számos más remek dolgot próbálhat ki. Higgye el, olyan lesz, mintha kicsit visszarepülne az időben.
A húsvéti szokásoknak korábban nem volt része az ajándékozás, és azt sem lehet eltitkolni, hogy a vásárlásra épülő, fogyasztói társadalmunk hívta ezt életre. Ami azonban tény, hogy napjainkra nagyon is része lett az ünnepnek az ajándékok vásárlása. Ezt többek között a statisztikák is kimutatják, látványosan többet költünk a húsvéti időszakban, mint a hétköznapokon, és ez nem csak a sonka, tojás vásárlásokban mutatkozik meg, de egyebekben is. Néhány éve a GKI Digital végzett egy felmérést, amiből az derült ki, hogy a 18 év feletti korosztály 35 százaléka gondolja úgy, hogy nem kell húsvétra ajándékot venni, a maradék 65 százalék azonban azon a véleményen volt, hogy azért ildomos.
Persze azért az igazsághoz hozzá tartozik, hogy a megkérdezetteknek mindössze 1 százaléka gondolja úgy, hogy karácsonykor nem kötelező az ajándékozás. Zárójelben jegyezzük meg, hogy a mai negyvenes korosztály nagyszülei még karácsonykor sem ajándékozták meg egymást. A trendek tehát gyorsan változnak, ki tudja, lehet, hogy 20-30 év múlva már húsvétkor is kötelező lesz az ajándékozás?
Kicsit minden ünnep az ajándékról szól, hiszen szimbolikusan azt köszönjük meg ilyenkor, hogy kaptunk valamit, hogy van valami, ami kiemel bennünket a rohanó időből. A húsvéti programoknak része lehet így az egymás megköszöntése is, nézz körbe a meglepetesem.hu húsvéti ajándékcsomagokat tartalmazó oldalán, és biztosan fog találni egy olyan ajándékválogatást, aminek örülne az, akit szeretne üdvözölni a jeles ünnep alkalmából.